Marcsalkó egy erdőben sétált éppen. Egy se kerek se szögletes erdő volt ez. Nem is értette mért de leveleket szedett. Szép színes faleveleket amik az úton hevertek a kavicsokon. Felszedte aztán feldobta őket és nézte, hogyan fújja őket a szél.

Egyszer csak valami neszre let figyelmes. Körbenézett, vagy inkább oválisan de nem látott senkit se. Alig két lépés után elsötétedett elötte minden és mire föleszmélt egy fa tetején találta magát.

Egészen addig nem értette a dolgot amíg meg nem látta azt... "Azt aaaa.."-próbálta megfogalmazni a semmire sem hasonlító tüneményt. Ám a nagy pislogás közepette a tünemény eltűnt, ő meg ott ült a fán. Na most mit tegyen? gondolkodott magában, mígnem egy jó ötlete támadt.

Elővette képzelgő köpenyét melyet még nagybátjya nagyanyjától örökölt. "Hjajj ezek az arany rokoni szálak"-sóhajtotta. És a képzelgő köpenyt a hátára terítette majd a bázisra képzelte magát.

Amint a szemét kinyitotta már ott is volt. Ebédelt aztán ment tovább, hogy új kalandokat keressen a Földön...

Mellesleg ma nem történ velem semmi. De úgy konkrétan télleg semmi. Csak voltam egész nap. Ültem a laptopom előtt és msn-eztem. Meg ettem. 3x. Ja meg ittam egy sört. Semmi több tényleg.Nem szeretem ezeket a hasztalan napokat. Na sebaj. Majd talán holnap nem lesz ilyen:). Tegnap meg vettem egy öltönyt tegnapelőtt meg lótifutis elrabolós napom volt. EEEEnnyiiiiii.

Legyetek jók:D!

"Hajdan, midőn az Isten megteremtette a Földet; megcsinálta a hegyeket, vizeket, erdőket, állatokat és más értelmes dolgokat, belenézett a tükörbe, s azt mondta magának: na jó, kreálok egy ilyen figurát, mint ez itt, elvégre játszani, kockáztatni is kell. S lőn. Amikor azonban látta, hogy teremtménye tökéletesen életképtelen, elkeseredett. Bánatában csak ült a tévé előtt, rágcsálta a snacket, sós mogyorót, nyomkodta a távkapcsolót, harapta a sört, s nézegette a lyukas zokniból kibámészkodó lábujját. Végül elszánta magát. Nagy sóhajjal azt mondá: akkor most csinálok valami szépet. És megalkotá a nőt. Amint a mű elkészült, nem tudott betelni vele. Milyen finom. Milyen kecses. Milyen eszes. Milyen szép. Na igen, de bármilyen szép, bimbózni nem tud. A szaporodáshoz segítségre is szüksége lesz. Hoppá, hisz ott az a suta, gyámoltalan, szőrös teremtmény, a férfi. Elővette, bámulgatta, hümmögött, vonogatta a vállát. Hát ezzel a lénnyel aligha áll szóba a tökéletesre sikerült nő. Barkácsolt egy kicsit a férfin, de az nem lett jobb az istennek se. Mit volt mit tenni, a nőt kellett kicsit átprogramozni. Előkerültek a Gyengédség, Jóság, Tolerancia, Érzékenység, Anyai ösztön stb. feliratú fűszertartók. Valami még rettentően hiányzott. Nélküle a nő még mindig nem tudná elviselni a férfinak keresztelt kreatúrát. Hoppá, megvan! Isten elővette a Humorérzék nevű sót, s dolgozni kezdett a női agyvelőn. Sajna közben megkezdődött a meccs a tévében, s teljesen elvonta a figyelmét a munkájáról. Miáltal egy kicsit túladagolta a hozzávalókat. S miközben mi nők, benneteket gyámolítunk, táplálunk és gondozunk, hogy ama egyetlen funkciótoknak megfelelhessetek, ti komplexusaitok kompenzálni próbálván minket cikiztek." (Vavyan Fable)

SZIASZTOOOOOK:D:D:DxD pápusz:D:DxD